Nem is tudtam,hogy létezik ez a fajta mindaddig,míg keresztanyámék nem kaptak egyet ajándékba 10 évvel ezelőtt.Először azt hittem,hogy valami keverék Husky féle.Nem,Akita inu,jött a válasz.Hónapokig nem tudtam megjegyezni a fajta nevét,de abban biztos voltam,hogy egyszer nekem is lesz ilyen kutyám.Jackie,a szuka kutyus azonnal rabul ejtett,gyönyörű,hófehér bundája volt,hátrakunkorodó farka egyedi volt,és sötétre kihúzott ferde szeme legendákat tudott mesélni,ha a szemébe néztél. Akkor még a szüleimmel éltem,iskolába jártam,nem volt saját keresetem,tehát saját kutyám sem lehetett.Úgy voltam vele,hogy nem is lennék képes normálisan gondját viselni,mert panelben élek,és tuti nem lennék képes arra,hogy ha esik,ha fúj,nekem le kell vinnem,nincs mese,akármilyen csatakos,törölgessem,egyszóval nagy tehernek gondoltam.Mikor Jackie 9 éves volt(2006),világra hozott egy almot,és az egyik kölyök betegen született.Nem foglalkoztak vele,úgy döntöttem,adok neki egy esélyt.Jól belenyúltam az első kutyámmal,8 hónaposan is 2-3 óránként kellett levinnem.Sok betegsége volt,de én imádtam,márcsak azért is,mert Jackie-tól van.Akkor rájöttem,hogy mindenre képes vagyok,amit akarok!Meg kellett válnom tőle,nem hagyhattam,hogy szenvedjen a sok egészségügyi problémája miatt a lakásban.Jó helyet sikerült találnom neki,családi házban.Másfél hónapig sírtam utána,már bele voltam betegedve a hiányába,de nem hozhattam őt vissza.Akkor döntöttem.Mivel időközben felnőttem,dolgoztam,és külön éltem a szüleimtől,elhatároztam,hogy lesz egy kutyám!Csak is Akita jöhetett szóba,semmilyen más.A 10 év alatt rentgeteget olvastam,és Jackie által sokat megtudtam róluk. 2008.február 17-én,vasárnap elutaztunk Hajiért a világ másik végére!Mikor megláttam őt,kicsordult a könnyem,hogy végre,nekem is lesz Akitám.Akkor láttam életemben először fajtatiszta picúr akitákat.Csodálatos volt.Nagyon tüneményesek,olyanok mint egy kis mackó,róka bundába csomagolva:::)))))Az egész hazafelé vezető úton csak őt néztem! Azóta elválaszthatatlanok vagyunk,mindenhová viszem magammal,ahová csak lehet.Minden idegentől megvéd,nagyon vigyáz rám,és én is Rá.Mindenről meg van a véleménye,szószerint gondolkodik a parancsok végrehajtásán,ha úgy érzi,most nincs miért engedelmeskedni.Igazi egyéniség!Imádom,ahogy hisztizik,ahogy pattog mint egy bakkecske a labda után,ahogy vigyorog rám,mikor eltűnik a fűben,és felnéz,hogy"szóltál"? Nagyon boldog vagyok,hogy velem van,remélem sokáig együtt lehetünk még!

Felhőtlenül játszottam a testvéreimmel és a szüleimmel,nem is gondoltam arra,hogy ez meg változhat.Mikor 8 hetes lettem,összegyűjtött az akkori gazdim a tesóimmal és betett egy nagy,nagy ketrecbe.Nem sokkal később megjelent 3 ember.Az egyikük különösen el volt ragadtatva tőlünk,egy fiatal lány,folyton minket bámult.A 3 tesóm teljesen izgatott lett,ki akart menni hozzájuk.Én nem kerítettem nekik nagy feneket.Álltam a ketrec egyik végében,néha elsétáltam a másikba és vissza,nagy nyugodtan néztem,mi történik körülöttem.Végig simiztek bennünket,de engem ez sem érdekelt.Aztán az a lány az ölébe vett...megszeppentem,nem is ismertem,de nagyon kedves volt,beszélt hozzám,nyugtatott.Én a vállára hajtottam a fejem.Utána hagyta,hogy lent szaladgáljak a földön.Addig beszéltek valamit az idegenek a gazdimmal.Aztán a lány ismét ölébe vett,mosolygott Rám,de többé nem tett vissza a testvéreimhez...Elindultak velem egy kocsihoz.Nem tudtam mi történik,de nem bánkódtam.Jó kedvem volt.És elindultunk...Nagyon hosszú utat tettünk meg.Érdekes volt,mert néztem a kocsiban lévő embereket,és mikor a lányra néztem,mindig megcsóváltam a kunkori kis pamacs farkincám.Tetszett nekem valamiért:)Többször megálltunk,kiszálltak velem,hagytak szaladgálni,pipilni,nagyobb dolgokat végezni::))Több órás utazás után megérkeztünk egy másik házba.Azonnal adtak enni,inni,agyon simiztek,volt ott sok játék,játszottunk,mikor pedig elfáradtam,egy nagyon aranyos kis plédre tettek,hogy azon alukáljak.Mikor felkeltem,nem láttam az anyukám,apukám,testvéreim.Kezdtek hiányozni.Pedig még velük is álmodtam!"Hol vannak?...Nem tudom."De akkor mindig odajött hozzám az a kedves lányka,és lefoglalt.Nagyon jól viselkedtem,az első 2 éjszaka csak egyszer sírtam fel a családom hiánya miatt.De akkor feltettek az ágyra,és azonnal vissza tudtam aludni.Pár nap elteltével rájöttem,hogy az a lány lesz nekem az új Gazdim.Ő lesz most már az Anyukám!Egyáltalán nem bántam!Nagyon kedves volt velem,ha megéheztem,adott enni,inni,sokat játszott velem,bár ha rosszalkodtam,leszídott,de attól még imádtam.Rájöttem,hogy valószínűleg többé már nem látom a családom,de kaptam újat,és ezzel együtt egy új életet is! Jelenleg elmúltam 1 éves,meg vagyok elégedve,imádom az anyukám,nagyon vigyázok Rá,és ezt tőle tanultam.Mindent együtt csinálunk,mindenhová visz,ahová csak lehet,és nagyon sok barátom van!Sokat járunk nagy sétákra a legjobb barátommal,egy Golden retrieverrel,akit 9 hónapos koromban ismertem meg.Sokat makacskodok,akaratos vagyok,de Anya nagyon türelmes velem,és örülök,hogy Ő lett a Gazdám!!!