Sziasztok!!

Nagyon tetszik ez az oldal, remélem sikerül sok gazdival összeismerkednem

Történetünk:

Már jó pár éve szerettem volna egy kiskutyát, elösször yorkit,magam sem tudom miért, de örülök, hogy mégis az angol cocker spániel mellett döntöttem,mivel ö olyan mint én...örökmozgó, eleven... Június 13-án lesz a születésnapom, elöre kijelentettem,hogy kiskutyát szeretnék, persze szüleim elösször nem nagyon támogatták döntésemet :-) Már március felé elkezdtem kutatni, hogy júniusig megtaláljam az én kis rosszcsontomat! Finoman elkezdtem célozgatni, hogy nem lehetne e elöbb megkapni a kutyust. Nagyon nehezen találtam oylan hirdetést, ami érvényes volt, és a kiskutyák is szépek voltak. 5-én végre megtaláltam!Másnap kapcsolatba is léptem a csajjal. Csütörtökig volt a határidö, hogy elhozzam, mivel pénteken a felvásárló elvitte volna mindet! Reménykedtem, hogy az anyukám és a barátom oda adják a pénzt rá! Igaz,hogy dolgozok, de iskolába is járok, magamnak  fizetem a tandijat stb., és sajnos a kiskutyára nincs pénzem jelenleg. Minden rendben ment, pénz megvolt, csak már alig birtam kivárni a csütörtököt Persze a barátom szokás szerint majdnem 1órát késett,mivel ö vitt...de mégis csak megérkeztünk...Az csaj(Livia) nagyon szimpatikus volt már elsö  pillanatra, örültem,mert kiskutyám szüleit-Jessyt és Brúnót is megtudtam nézni...Na de mikor megláttam a kicsiket nem is tudtam választani, olyan aranyossak voltak. Azt már elötte eldöntöttem,hogy kislányt akarok. Ruby álandóan elbújt, 2x elöhozták, mire megnézhettem volna az összes kislányt egyszerre,addigra megint nyoma veszett.Hát de mégis öt választottam...Gondoltam majd egész úton sirni fog, éjjel nem tudok töle aludni, de semmi ilyesmi nem történt..Livia persze sirt helyette is, bár az ö helyében én is ezt tettem volna, hisz vele volt 6hétig. Itthon mindenki körülötte ugrált. Elözö nap már bevásároltam neki, csak a nyakörv lett "elméretezve" Gyorsan feltalálta magát, játszott, szaladgált az udvaron. Kaptam a Liviától egy kis darab pokrócot, amin az anyucijával feküdt, hogy ha éjjel sirna, megnyugodjon, de nem volt rá szükség! Persze anyukám "nagy örömére" bent van a kutyus, velem alszik.  Még nem tudom, hogy fogom erröl leszoktatni, de bizti nem lesz könnyü. Hajnali fél6tól nincs alvás, mivel ö játszani akar, tépi a hajam, hiába bújok a takaró alá, ö azt is megoldja, hogy befurakodjon...Munkába egész nap olyan vagyok mint akit fejbecsaptak, órakig tart észhez térnem. De megéri!!!! Napközben elég sokat szundizik, vagy apum virágaival van elfoglalva a kertben Imádom a füleit,mar most is nagyocskák neki, mikor szalad csak úgy lobognak. Van egy cicánk, aki már most fél töle! Annyira szeretem öt már most. Gondoltam,hogy mától már nem fog velem aludni, szép kis helyet csináltam neki kint az egyik elöszobába, de olyan aranyosan alszik az ágyamba, hogy nincs szivem kivinni. Nem tudom mi lesz, ha nagyobb lesz...

„Egy jól nevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebéded. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni."

„A kutya nemesebb lény mint az ember. A kutya hűséges, önfeláldozó és mindenek előtt feltétel nélküli szeretete a leirigylésre méltóbb tulajdonsága amit az ember soha nem tudhat magáénak."

"Aki képtelen szeretni egy kutyát,
nem szereti
az embereket sem."

Nem számít, milyen kevés pénzed vagy vagyonod van. Ha kutyád van, gazdag vagy."  Louis Sabin