Sziasztok,

Erdélyi származásu vagyok, utoljára az Ünnepekre voltam otthon, január 4én jöttünk vissza. A kutyát február 19én kaptam meg, szegénykém 6 órás autoútat kellett kibirjon, de nagyon jól viselte :) Lehet azért meg meg volt szeppenve, hogy most mi történik vele, hova viszik, a tesói miért nincsenek vele, mindenesetre az útat végigaludta, de az autot azóta is utálja. Mindenesetre elérkezett az idÅ‘, hogy a nagy körű család is megismerje a kis drágámat, holnap hajnalban indulunk haza Németországból. Hogy Jessym az utat hogy fogja viselni az még a jövÅ‘ titka, 1130 km-rÅ‘l beszélek most (kb 13 órás autoút), és nagyon izgulunk. Remélem hamar belopja magát a családom többi tagjának is a szivébe, leginkább nagymamám miatt izgulok, mert Å‘ nem szivleli ha a kutya a lakásban van tartva, és a másik dolog, hogy nem vagyunk teljesen szobatiszták, 99%ban kikérezik, de elÅ‘fordulnak balesetek, és otthon a lakásban mindenütt szÅ‘nyeg van, tehát...értitek :)) Azért irom ezeket a sorokat, hogy ti is szoritsatok nekünk, hogy a látogatás jól sikerüljön, és jövÅ‘re is hazavárják a kiskutyámat. Amugy amire rettenetesen kivancsi vagyok, az Jessy meg a Leo elsÅ‘ talalkozása, hiszem Leo is a családunk tagja, Å‘ az unokahúgom kutyája, (Å‘k is regisztralva vannak erre az oldalra).

Kivánok nektek kellemes hétvégét, és amiután visszajöttünk megirom nektek, hogy hogyan sikerült a latogatás. Sziasztok.